Történet

A településen és környékén már az i. e. 4. században is éltek emberek. A kelták Osireat nevű törzse lakta. A honfoglalás korában Botond és Karász népei telepedtek meg itt. A mai Kétújfalu két község egyesülése során jött létre. Magyarújfalu,- a korábban lakott hely -, már szerepel az Országos Levéltárban őrzött, Somogy vármegyében 1534-ben történt adóösszeírásban. A török hódoltság idejéből a faluról nincs vagy csak nagyon kevés adat. Az 1760-as évek közepétől a Czindery családé a terület. Magyarújfalu 1842-ben leégett, majd a jelenlegi területen épült újjá. Németújfalut a Czindery család alapította az 1790-es évek végén. Szulokból német ajkú emberek költöztek a területre, a községnév is erre utal. Czindery László Szent Mihálynak szentelt katolikus templomot építtetett 1812-ben. A két község 1940-ben egyesült, mai nevét 1942-ben kapta. A községhez tartozik Szentmihályfa-puszta. A török hódoltság előtt önálló volt, 1770 után magyar és német béresek és zsellérek telepedtek le, az 1820-as években német üvegesek érkeztek. Ebben az időben vízimalom létesült itt és még az 1949. évi vízimalom kimutatásban is működő malomként szerepel. Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A település a Szigetvárt Drávafokkal összekötő út mentén fekszik, a 6-os főúttól délre. Szigetvárt elhagyva, Hobolon keresztül vezet az út a település irányába az ország déli, ormánsági települései felé. Kétújfalu területén két vízfolyás található. A Galozsai- csatorna a települést átszeli, a Gyöngyösmelléki- árok a község DK-i oldalát határolja. A település határában található 3 ha-os körtöltéses horgásztavat a Gyöngyös patak felduzzasztott vize táplálja. Környező falvak: Teklafalu, Endrőc, Gyöngyösmellék, Szörény, Zádor, Bürüs, Várad.

Forrás:
Dráva-sík Falukrónika, 2015. december – 4. szám, https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9t%C3%BAjfalu