Katolikus egyház

Szent Mihály templom
Cím: 7975 Kétújfalu, Zrínyi utca 34.
Tel: +36/73/342-019
7/2006. számú rendelet alapján, helyi műemlék védelem alatt áll 12338KÖH azonosítószámon.
Plébánia
Cím: 7975 Kétújfalu, Zrínyi utca 29.
Plébános: Keczely Károly
Filiák: Gyöngyös mellék, Teklafalu, Zádor, Bürüs, Várad, Szörény, Darány, Drávagárdony, Istvándi, Kastélyosdombó, Drávatamási

Története:
A németújfalui plébánia történetét Grúber András kézirata nyomán Vesztergom János közli, amely 1905-ben a Veszprémi Hírlap 29, 31-32. számában jelent meg.
A plébánosok névsora: 1803-1807. Szalai Ferenc, 1807-1811. Lad látja el, 1811-1814. Simon Menyhért, 1814-1832. Tóth János, 1833-1856. Grúber András, 1856-1874. Brányi József, 1874-1917. Vesztergom János, 1918-1923. Havas Mihály, 1923-1934. Leitgelb József, 1934-1959. Kolb Ede, 1959-1970. Puskás Lajos, 1970-1973. Facsar Sándor, 1973-1981. Tóvölgyi László, 1981-1984. Portik József, 1984-1993. Horváth Tamás, 1993-1996. Temesvári János, 1996-tól Keczely Károly

 Grúber András kéziratából rengeteg információt tudunk meg a plébánia életéről. 1803-tól körülbelül 1868-ig kíséri végig az eseményeket. Az ezután következő, mintegy 100 évről szinte semmi adatunk sincs. Értékelhető feljegyzések Facsar Sándortól származnak, aki 1970-ben került Kétújfaluba plébánosként.
1803. előtt ez a terület egész kiterjedésében a németladi plébániához tartozott. 1803-ban Király József gyöngyösmelléki földbirtokos bőkezűségéből, a németújfaluhoz tartozó gyöngyösmelléki „fiókegyházban” egy, - még ma is fennálló – templom épült. 1803. augusztus 28-án Szent József tiszteletére fel is épült ez a templom, és fel is szentelték. De azt is tudjuk, hogy 1803-ban már létezett a németújfalui plébánia is. Szalai Ferenc volt ekkor a plébános. A faluban ekkor még a protestánsok voltak túlsúlyban, a római katolikus nép szűkölködött: templomuk nem volt, a lelkész helyzete is igen mostoha, az istentiszteleteket magánházaknál tartották.
Az 1804. a Nagyattádi Czindery László lett a plébánia kegyúra. Czindery, - aki ekkor még az édesanyja gyámsága alatt állt -, Isten, az Anyaszentegyház és a katolikus vallás iránti tiszteletből, valamint a felebaráti szeretettől vezérelve kérte édesanyjától, hogy római katolikusokat telepíthessen a faluba. Tehát ebben az esztendőben nagyon sok németajkú (sváb) telepedett meg, akik főként dohányültetvényesek voltak. A szentmihálypusztai részen is ebben az időben kezdtek betelepedni uradalmi cselédek, iparosok. A betelepedés következtében a katolikus hívek száma nagyon megnőtt, s ennek, valamint az isteni gondviselésnek következtében a plébánia is megszépült. 1808-ban Czindery édesanyjának halálával a kegyúri gondoskodás megszűnt egy ideig, mégpedig 1811-ig. Ez alatt az idő alatt Lad látja el a lelkipásztori teendőket.
1811-ben a falu új plébánost kap Simon Menyhért, volt városlődi káplán személyében. Czindery 1812-ben templomot építtetett Németújfaluban, így a szó teljes értelmében alapítója lett a németújfalui plébániának. Földeket, réteket, legelőket, makkoltatási jogot, valamint erdeiből tűzifát ajándékozott a plébániának, és egy „örök időkre kiható ígéretet tett”, miszerint a „plébániának évenként bizonyos mennyiségű gabonát és bort ajándékoz …”.
1814-től 1832-ig Tóth János, szintén volt városlődi káplán lett a plébános. A hívek számának növekedése örömmel töltötte el Czinderyt, s a templom is szűknek bizonyult. 1840-41-ben saját költségén egy új, az előzőnél nagyobb templomot építtetett, melyet szintén Szent Mihály főangyal tiszteletére szenteltek fel. A templomban helyet kapott egy oltár, egy fekete márványból készült keresztelőkút, harangok, egy 8 változatú orgona, egy mester által elkészített Jézus koporsó, különféle eszközök, készletek. Valamint egy pesti festő által festett Szent Mihály főangyalt ábrázoló kép, amelyet Czindery nagy összegért vásárolt, a templomnak adományozta, s ott az oltár fölött aranyrámában helyezte el. A család minden évben készleteket adományozott a templomnak. Ezek az áldozatok és adományok bizonyítják a Czindery család vallásosságát és a katolikus egyházhoz való ragaszkodásukat. 1864. július 13-án szélorkán, égi háború, és nagy eső söpört végig a vidéken. Ez a kegyetlen időjárás nemcsak ember- és szarvasmarha áldozatot követelt, hanem az erdőkben és az épületekben is nagy pusztítást végzett.  A plébánia pajtájának tetejét is lesodorta, oszlopait megrongálta. Ekkor készültek a ló- és szarvasmarha istállókban az új jászolok és padolatok. 1865-ben a plébánia gazdasági épületeinek tatarozása történt meg. 1866-ban Sestic György fakereskedő 6 arannyal sikolt oltárgyertyatartót ajándékozott a németújfalui templomnak.    Az 1868-ban történt feljegyzések csak annyit említenek a plébániára vonatkozólag, hogy Czindery László unokái, Báró Wenkheim Viktor gyermekei öröklik a Czindery-féle javakat, birtokokat.

Itt megszakad a feljegyzés, és a legközelebbi adataink, 1970-től vannak.

1971-ben nagy társadalmi segítséggel kívül-belül felújították a templomot és a plébániát is. Szembe miséző oltár készítettek, a harangokat villamosították, a padokat átfestették.

1987-ben a templom villanyrendszerét alakították át, villanyfűtést szereltek be. Később a harangokat helyezték vas gerendákra, és elektromágneses megoldásúvá alakították át.
(forrás: A kétújfalui plébánia története c. tanulmány, Klem Gabriella, 1994)

 

Gyémántmise a Szent Mihály templomban

Ünnepi szentmise volt Kétújfalu katolikus templomában 2020. június 28-án. Keczely Károly pappá szentelésének 60. évfordulóján gyémántmisére gyűltek össze a hívők községünkből, az egyházmegye falvaiból, városaiból, országunk távolabbi településeiről a Szent Mihály templomban. Varga László megyés püspök prédikációjában háláját fejezte ki Károly atya hatvan éven át tartó hűséges szolgálatáért. Az atyát köszöntötte Maretics József, egyházközség világi elnök, a  kétújfalui egyházközség nevében. Kovács Attila és Bea, a Házas hétvége mozgalom  nevében a Magyar házas hétvége mozgalom nemzeti felelősei, valamint Krezonics Gyula és Babu, a  Szigetvári házas hétvége mozgalom nevében a Szigetvári házas hétvége mozgalom vezetői köszönték meg az atya eddigi munkáját. Szirmai Béla felolvasta Bíró László püspök,  Károly atyához intézett levelét.  Rónai József diakónus, mint közvetlen munkatársa köszöntötte Károly atyát.  Klózer Gyula polgármester Kétújfalu képviselőtestülete és lakossága nevében méltatta az atya keresztény életét.